A fogyasztói kultúra velejárója, hogy reklámokkal, hirdetésekkel bombáznak minket az utcán, a telefonban, és ha a képernyő előtt ülünk. Akár fogyasztóként, akár hirdetőként veszünk részt ebben a folyamatban, nem árt tudni, hogy a játéknak megvannak a maga szabályai. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ugyanis nagyon magas bírságokat vonhat maga után.
Röpködnek a milliárdok
2019 decemberében röppent fel a hír, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 1,8 milliárd forintra bírságolta meg a Telenort, mert a cég jogsértést követett el több reklámjával is. 0 Ft-osnak vagy kedvezményes árúnak hirdetett bizonyos telefonkészülékeket, ám a készülékek árának egy részét valójában beépítette az előfizetői díjba, ám erről több mint egy évig nem tájékoztatta a fogyasztókat. Ezek az előfizetések többe kerültek, mint más, azonos tartalmú és azonos elköteleződéssel járó előfizetések, mert a díjuk valójában tartalmazta a velük járó készülék árának egy részét is. A baj – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat – abból származott, hogy a Telenor nem tájékoztatta minderről a fogyasztókat, akik abban a hiszemben kötöttek előfizetést, hogy ingyen kapják hozzá a készüléket.
Mi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat?
E tekintetben irányadó a 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról. A törvény sok mindenre igyekszik kitérni, mi itt kiemeljük belőle azokat a gyakorlatokat, amelyekkel gyakran találkozhatunk a hétköznapokban. A cégek számára nagy lehet a kísértés, hogy „egy kis kozmetikázás és leleményesség” még belefér, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy ez „a kis kozmetikázás és leleményesség” akár törvényszegést is jelenthet.
Ahogy mondják, az ördög a részletekben rejlik, így az alábbiakban megnézzük, mely módszerekkel nem szabad élni a reklámozás során:
- Tilos a vevőt rávenni azonnali vásárlásra annak elhitetésével, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre (holott valójában erről nincs szó). („Ha most nem veszi meg, örökre elveszik a lehetőség…” – pedig a valóságban dehogy veszik el.)
- Tilos az úgynevezett csalogató reklám – erről akkor beszélünk, ha a kereskedő úgy hirdet meg akciókat, hogy tisztában van azzal, hogy a készlet szűkössége miatt nem fog tudni megfelelő mennyiségű árut szolgáltatni (pl. ha egy-egy szupermarketlánc heti újságjaiban nagy akciók szerepelnek, ám az ezekben hirdetett termékek már az akció második napján sem kaphatók – és „a készlet erejéig” kiírás sem ment fel a jogsértés alól). A kereskedő ezzel a gyakorlattal „becsalogatja” a vevőt a boltba, aki, ha már ott van, hiába nem kapható az akciós termék, nagy eséllyel vásárolni fog.
- Tilos az úgynevezett bait-and-switch reklám – ez esetben a kereskedő akciós terméket hirdet a weboldalán, ám a reklám célja valójában egy attól eltérő termék hirdetése: amikor a látogató a linkre kattint, nem az akciós termék oldalára jutott, hanem egy másik, drágább termék oldalára.
- Tilos a fogyasztók törvény adta jogait úgy bemutatni a reklámozás során, mintha azok egy különleges ajánlat részei lennének. Tehát tilos azzal reklámozni egy terméket, hogy egy év jótállás vagy fél év szavatosság van rá – ez ugyanis törvénybe foglalt, és minden termékre érvényes. Hogy pontosan mit is jelentenek a jótállási és szavatossági jogok, arról egy korábbi cikkünkben írtunk.
- Tilos azt állítani, hogy az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes”, ha a termék árát mégis meg kell fizetnie a fogyasztónak valamilyen formában (lásd a fenti Telenor-esetet).
- Tilos valótlanul azt állítani, hogy az áru alkalmas betegségek kezelésére, az emberi szervezet működési zavarainak gyógyítására (mindjárt beszámolunk egy ehhez kapcsolódó példáról is).
- Tilos a fogyasztót felkeresni lakóhelyén, és figyelmen kívül hagyni azt, ha a fogyasztó távozásra szólítja fel a kereskedőt (pl. ügynöki jellegű értékesítésnél).
- Tilos olyan benyomást kelteni a fogyasztóban, hogy ha nem vásárol, akkor tönkremegy a vállalkozás, vagy a vállalkozás egyik alkalmazottja elveszíti az állását.
- Továbbá tilos olyan benyomást kelteni a fogyasztóban, hogy megnyert vagy rövidesen meg fog nyerni egy nyereményt, jutalmat vagy díjat, miközben nem is létezik a szóban forgó nyereményjáték, illetve ahhoz, hogy a fogyasztó megkaphassa a nyereményét, előbb be kell fizetnie egy meghatározott összeget.
A „gyógyító” fűtőtest, ami milliókba került a cégnek
Egy 2020. januári hír szerint a Gazdasági Versenyhivatal 125 millió forintra bírságolt meg egy céget a televízióban bemutatott, hősugárzókat népszerűsítő reklámok miatt. A cég számos módon megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos előírásokat, például valótlanul állította azt, hogy a fűtőkészülék „enyhíti az ízületi gyulladás tüneteit”, olyan különleges fűtési képességeket tulajdonított a terméknek, amelyekkel az valójában nem rendelkezett, és valótlanul hirdették azt is, hogy nagy árkedvezménnyel és korlátozott ideig kapható a termék. Ráadásul 30 napos elégedettségi és pénz-visszafizetési garanciával reklámozták a terméket, ám ez valójában csak a webáruházi vagy telefonos vásárlásokra volt érvényes.
A GVH a bírság kiszabásakor nemcsak azt veszi figyelembe, hogy hány ponton sértette meg az adott cég a törvényt, hanem azt is, hogy reklámjával hány fogyasztóhoz juthatott el, és így hány fogyasztót téveszthetett meg. Egy tévéreklámban azt állítani tehát, hogy gyógyhatású a fűtőtest, más elbírálás alá esik, mint ha valaki a városi piacon árul valamilyen terméket, és annak tulajdonít gyógyhatást, ám ezt nem tudja tudományos kutatási eredményekkel alátámasztani. Természetesen a kisebb vállalkozásnak a kisebb összegű bírság is jelenthet akkora sokkot, ami már létében fenyegeti…
Kiemelten fontos tehát a reklámozási gyakorlatot a törvényi előírásokhoz igazítani, és oly módon csiszolni a marketinget, hogy ne lépjük át a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat határát. Ehhez érdemes lehet jogi szakértő segítségét igénybe venni, aki tisztában van azzal, hogy mi elfogadható a reklámozásban, és mi nem az.
A cikkben idézett hírek:
- évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0800047.TV
Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az ügyvéd hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást a honlapot üzemeltető ügyvéd kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.
