A nyári szezon és a nyaralás az év egyik leginkább várt időszaka. De előfordulhat, hogy bonyodalmak forrásává válik… Az anomáliák pedig időnként – ha repülővel utazunk a vakáció színhelyére – a repülőút során merülnek fel. Ám nem vagyunk kiszolgáltatva a légitársaságoknak és a balszerencsés történéseknek – vannak jogaink, amelyeket bizonyos helyzetek bekövetkezése esetén érvényesíthetünk.
Nézzünk egy rövid felsorolást, melyek ezek a problémás helyzetek:
- járattörlés
- járatkésés
- beszállítás megtagadása
- túlfoglalás
- magasabb vagy alacsonyabb osztályon történő elhelyezés
- elveszett, megrongálódott vagy késve érkező poggyász
Előző, a témához kapcsolódó cikkünkben szó esett arról, pontosan milyen helyzetekben van lehetőségünk jogérvényesítésre, és milyen módon, milyen fórumokon tehetjük ezt meg. Részletesen írtunk arról is, mik a jogaink akkor, ha törölték a járatunkat. Ezúttal bővebben lesz szó a járatkésésről, valamint arról, ha megtagadják tőlünk a beszállítást, és kitérünk a túlfoglalásra is.
Ha késik a repülőjáratunk…
Ha több mint 3 óra késéssel érkezünk meg úti célunkra, kártérítésre vagyunk jogosultak, kivéve ha a járat rendkívüli körülmények miatt késett. A légitársaságnak a rendkívüli körülmények fennállását jegyzőkönyv kivonatokkal, eseményjelentésekkel vagy más okmányokkal kell bizonyítania.
Mennyi pénzbeli kártérítés jár járatkésés esetén?
Kártérítési összeg euróban | Távolság |
250 | 1500 km vagy kevesebb |
400 | több mint 1500 km az Európai Unión belül, illetve minden más olyan járat esetében, melynek útvonala 1500 km és 3500 km között van |
600 | több mint 3500 km |
Érdemes tudni néhány sajátos körülményről a kártérítés kapcsán:
- Ha nem uniós országból indulunk, az úti célunk azonban uniós országban van, és az uniós országbeli repülőtérre jelentős késéssel érkezik meg a járatunk, akkor az útvonalnak arra a részére van kártérítési jogosultságunk, amelyen uniós légitársasággal utaztunk – ennek a kitételnek abban az esetben van jelentősége, ha átszállással utazunk, és az első járatot nem uniós, a másodikat pedig uniós légitársaság üzemelteti.
- Nem vagyunk jogosultak kártérítésre, ha a csatlakozó járatot biztonsági ellenőrzések miatt vagy azért késtük le, mert nem tartottuk be a járat beszállási idejét az átszállási repülőtéren.
- Ha beleegyezünk abba, hogy a légitársaság a jegyen szereplő repülőtértől eltérő repülőtérre szállítson bennünket, és az a járat késve érkezik, akkor kártérítés illet meg minket.
- A késés kiszámításához azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a járat megérkezik az eredeti foglalásunkban szereplő repülőtérre, illetve arra a repülőtérre, amelyben a légitársasággal megállapodtunk (lásd előző pont).
- Ha a járat egy másik repülőtérre érkezik, az erről a repülőtérről az eredeti foglalásban szereplő repülőtérre, illetve a megállapodás szerinti repülőtérre történő utazás költségeit a légitársaságnak kell állnia.
Ha járatkésés miatt lekéssük a csatlakozást…
Ha átszállással utazunk, és járatkésés miatt lekéssük a csatlakozást, akkor a légitársaságnak kötelessége eljuttatnia minket a célállomásunkhoz. Ez az alábbiakat foglalhatja magában:
- A légitársaság helyet biztosít a következő, szabad hellyel rendelkező járatára, amely az úti célunkra tart.
- A két gép indulása között biztosítania kell számunkra ételt, italt és távközlési szolgáltatásokat.
- Ha a tranzitvárosban emiatt el kell töltenünk egy éjszakát, akkor a légitársaságnak szállást is kell számunkra biztosítania.
Ha ilyen helyzetbe kerülünk, fontos, hogy pontosan tájékozódjunk a légitársaságnál: ezeket a szolgáltatásokat ők maguk intézik, vagy nekünk kell mindent intézni, és ők utólag megtérítik a (megőrzött) számlákat?
Ha megtagadják tőlünk a beszállítást…
A légitársaság a következő okok miatt tagadhatja meg tőlünk a beszállítást (ez esetben nem engednek fel a repülőgépre):
- biztonsági, védelmi vagy egészségi okokból (például ha súlyos allergiánk van, és nem értesítettük erről előre a légitársaságot);
- ha nem tudjuk felmutatni a megfelelő úti okmányokat;
- ha a menettérti jeggyel lefoglalt járatnak az odaútját nem vettük igénybe;
- ha nem vettük igénybe a foglalásban csatlakozó járatként szereplő másik (többi) járatot;
- ha magunkkal vittük az útra házi kedvencünket, de nem váltottuk ki az ehhez szükséges okmányokat.
Ha érvényes jeggyel, a szükséges úti okmányok birtokában, idejében érkeztünk az utasfelvételre, és a légitársaság túlfoglalás vagy működtetési okok miatt megtagadja a tőlünk a beszállítást, mi pedig nem mondunk le önként a helyünkről, akkor jogunk van a következőkre:
- kártérítés, melynek összege:
250 EUR | 1500 km vagy kevesebb |
400
EUR |
több mint 1500 km az Európai Unión belül, illetve minden más olyan járat esetében, melynek útvonala 1500 km és 3500 km között van |
600
EUR |
több mint 3500 km |
- jegyár-visszatérítés, illetve más útvonalra vagy más időpontra való átfoglalás a beszállítás megtagadása esetén
- segítségnyújtás beszállítás megtagadása esetén

Rendkívüli esetekben a légitársaság dönthet úgy, hogy korlátozott segítséget nyújt, vagy nem nyújt segítséget, ha ez további késést okozna más, átfoglalás vagy járatkésés miatt várakozó utasoknak
Hogyan érvényesíthetjük a jogainkat, ha sérelem ért repülőút során?
Végül fontosnak tartom elismételni az előző cikkemben foglaltakat arról, hogy milyen módon és fórumokon érvényesíthetjük a jogainkat:
- Tegyünk panaszt a légitársaságnál! Ha ezzel nem jutunk sokra, akkor:
- Forduljunk panasszal a nemzeti fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy a Magyarországon működő Európai Fogyasztói Központhoz!
- Fordulhatunk az alternatív vitarendezési szervezetek valamelyikéhez vagy az online vitarendezési platformhoz is.
- Indíthatunk bírósági eljárást.
A következő cikkünkben a repülőjegyek kapcsán felmerülő további kérdéseket ismertetjük majd.
Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az ügyvéd hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást a honlapot üzemeltető ügyvéd kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.