Habár albérletben élni rugalmas műfaj, mindenki hallott már történeteket pórul járt lakókról és lakástulajdonosokról – vagy akár ő maga is szereplője volt egynek vagy többnek. Mind bérbeadói, mind bérlői oldalról lehetnek buktatók, amikre érdemes odafigyelni, és már a szerződéskötéskor kitérni azokra a pontokra, amelyek konfliktusforrássá válhatnak később.
Összeszedtük a bérleti szerződés legfontosabb részleteit az „albérleti katasztrófák” megelőzéséhez
- Az albérletek aranyszabálya: minden esetben kössünk szerződést és foglaljunk írásba minden, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos részletet! Ha tulajdonosok vagyunk, a kiadó albérlet hirdetése mellé legyen készen a bérleti szerződés minta is, mert amint elkezdenek jönni az érdeklődők, nagyon hamar szükség lesz a szerződésre.
Ha van bérleti szerződés, akkor bármilyen vitás kérdés merül fel a bérlés kapcsán, van mihez viszonyítani, van a kezünkben egy szabatosan megfogalmazott támpont. Ha ellenben csak szóban állapodik meg a bérlő és a bérbeadó, jó eséllyel az emlékezet martalékává válik a megegyezés pont addigra, amikorra ellenőrizni kellene a megállapodás pontos részleteit.
- Szerződéskötéskor, illetve beköltözéskor az esetek túlnyomó többségében kauciót kell fizetni, melynek összege gyakran többhavi bérleti díj. A kaució kapcsán rögzítsük írásban, hogy milyen kiadások vonhatók le belőle, illetve milyen esetben jár vissza. Ellenkező esetben kiköltözéskor azzal szembesülhetünk, hogy a bérbeadó velünk, bérlőkkel akarja megfizettetni a lakásfestést, vagy levont olyan szerelési költséget, amely nem a mi hibánkból történt, hanem a természetes amortizációnak tudható be. De ennek fordítottja is történhet: ha bérbeadóként nem tisztázzuk a kaucióra vonatkozó feltételeket, úgy járhatunk, hogy a bérlőnk a nyilvánvalóan általa okozott károk megfizetése alól is mentességet kér, amikor kiköltözik, mondván, hogy az ilyesmi az élet része („természetes amortizáció”), és benne van már a bérleti díjban.
- A szerződésben tisztázzuk a bérleti szerződés időtartamát, a felmondási feltételeket és a felmondási időt! Kiemelt figyelmet érdemel az a részlet, hogy a határozott idejű bérleti szerződés fő szabály szerint nem lezárható egyszerű felmondással, hanem a szerződés lejártáig érvényben marad. Ez fontos lehet abban az esetben, ha mondjuk egyetemista bérli a lakást, és a nyári időszakra szeretne visszaköltözni a családjához. Ha előző év szeptemberében egy évre kötött határozott idejű szerződést, akkor az bizony szeptemberig fog szólni, és a bérleti díjat a nyári hónapokban is ki kell fizetni, még ha az illető nem is lakik a lakásban. Érdemes előre átgondolni az ilyen jellegű igényeket, és ennek megfelelően rögzíteni, hogyan zajlik majd a bérleti szerződés felmondása.
- A szerződésnek tartalmaznia kell a bérleti díj, illetve a közüzemi költségek összegét és fizetési határidejét. Azt is bele kell foglalni a szerződésbe, hogy az elszámolás miként történik: a tulajdonos fizeti a közüzemi díjakat és a bérlő utólag megtéríti neki ezeket, vagy a bérlő fizeti közvetlenül a szolgáltatóknak. Fontos körültekintően kitérni arra, hogy milyen költségek kapcsolódnak a lakáshoz: például van-e háztakarítási díj, illetve a házhoz kapcsolódó olyan díjak, amelyek felújítási költségek, a ház állagmegóvását szolgálják, és nem közvetlenül a lakhatást érintik. Érdemes tisztázni azt is, hogy mit tartalmaz pontosan a közös költség.
Mindenképpen ajánlatos a bérleti szerződés szabályos írásba foglalása!
- Rögzítsük szerződésben, hogy a bérlő bejelentkezhet-e az ingatlanba. Tévhit, hogy ha valaki bejelentkezik az ingatlanba, akkor máris tulajdonosi jogai lesznek. A jogszabályok szerint mindenki köteles a valós aktuális címét bejelenteni (tartózkodási hely), ezért a bérlőknek érdemes inkább olyan albérletet választaniuk, ahol ezt megtehetik (arról nem is beszélve, hogy érvényes tartózkodási hely nélkül nehéz lesz majd igénybe venni a valós aktuális lakóhely szerinti egészségügyi ellátást).
- Az ingatlan tulajdonosának joga van ahhoz, hogy ellenőrizze a bérbe adott ingatlan állapotát, ami azt jelenti, hogy személyesen megnézheti a házat vagy lakást, még ha ez más emberek otthonául szolgál is. A szerződésben térjünk ki arra is, hogy a tulajdonos milyen gyakran ellenőrizheti az ingatlan használatát, oly módon, hogy az ne legyen indokolatlanul zavaró, tehát ne történjen meg az, hogy előzetes bejelentés nélkül becsönget, akár a lakóknak kellemetlen időpontokban. Ugyanakkor jó oka van a tulajdonos eme jogának – számos mendemonda kering például olyan esetekről, amikor az elköltöző bérlők csótánytelepet hagytak maguk után.
- Vegyük számba, milyen bútorok és eszközök voltak a lakásban, és mely dolgok azok, amiket a bérlő hozott, és így majd kiköltözéskor elvihet magával. Érdemes fotót készíteni a lakásról még a bérlő beköltözése előtt, és a fotókat kinyomtatva, mellékletként csatolni a szerződéshez. Ehhez kapcsolódik, hogy a bérbeadó az ingatlan mellé járó háztartási eszközöket akkor köteles hiba esetén megjavíttatni, ha az megállapodásként szerepel a szerződésben. Gyakori vitapont, hogy ki állja a javíttatás költségeit, ezért fontos ezt előre tisztázni.
- Határozzuk meg pontosan a kiköltözési határidőket! A bérbeadóknak azt tanácsolom, hogy foglalják közjegyzői okiratba a kiköltözési kötelezettséget, ezáltal az közvetlenül végrehajthatóvá válik. Ellenkező esetben többévi pereskedésbe is torkollhat, ha a bérlő nem hajlandó kiköltözni. Mindezen közokirat alapját pedig szolgálhatja egy jól megírt magánokirat szakértő által.
Mint látható, egy nem kellően részletes, homályosan megfogalmazott bérleti szerződéssel nem lehet sokra menni, ellenben egy szakmailag jól elkészített dokumentum sok bajnak veheti elejét. Éppen ezért érdemes ezt szakemberre bízni, hiszen a bérlés nemcsak lakhatási kérdés, hanem jogi vetületei is vannak.
A cikkben leírtakkal kapcsolatban videót is készítettünk már a YouTube csatornánkon:
