Bajcsaylegal 3

Hogyan kerülhető el, hogy a végrendelet érvénytelen legyen? 

8 tényező, amelyre érdemes figyelni, hogy ne okozza a végrendelet érvénytelenségét 

 

Elmondható, hogy minden ember életében a megszerzett tapasztalat a sors váratlan fordulatai által formálódnak a leginkább, amelyek bekövetkezése esetén jó érzés biztonságban tudni az életpálya alatt felépített anyagi és szellemi vagyonelemeket. Annak esetére, hogy a kiszámíthatatlanság bekövetkeztekor az a jövőbeli bizonyossággá válhasson a legmegfelelőbb eszköz a végrendelet megírása, ugyanis az örökhagyó akaratát leginkább ez tükrözi. Ugyanakkor elengedhetetlen az, hogy a végrendelet megfelelő módon kerüljön megírásra, ugyanis ennek hiányában a biztonságot alapozó akarat könnyedén válhat a hozzátartozók közötti konfliktusok kiindulópontjává és így a kapcsolat rongálójává. Jelen cikkünkben nyolc olyan kérdéskört járunk körbe, amely sorvezetőként szolgálhat az érvényes végrendelet helyes megírásának és megfogalmazásának útvesztőjében. 

 

Az érvényes végrendelet elkészítéséhez elengedhetetlen tisztában lenni a végrendelet különféle fajtáival, ugyanis a megtételének lehetősége és módja a különféle típusokhoz igazodik. 

 

Közvégrendelet Írásbeli magánvégrendelet
Holográf, úgynevezett saját kézzel írt végrendelet Allográf, úgynevezett más által írt végrendelet Közjegyzőnél letett végrendelet
A közjegyző által készített végrendelet az, amely ezen megnevezés alá tartozik.

Fontos, hogy vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy érvényesen kizárólag ezen típusú végrendeletet teheti.

Az örökhagyó által saját kézzel, az elejétől a végéig maga írja kézírással és aláírja, továbbá, ha több oldalból áll, akkor minden oldalt egyenként számozza. Számítógéppel írt végrendelet, illetve ilyennek minősülhet az ügyvéd által készített végrendelet is

Szükséges tanú és örökhagyó aláírása is, illetőleg az oldalak folyamatos sorszámozása, amennyiben több oldalból áll. 

Allográf és holográf végrendelet esetében van lehetősége az örökhagyónak a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezni.

 

Az öröklés szempontjából az egyik első dolog, amit az örökhagyó halálának bekövetkeztekor, azaz a hagyaték megnyílásakor a közjegyző figyelni fog az az, hogy rendelkezett-e az örökhagyó végrendelettel, ugyanis első körben végrendeleti úton indul meg az öröklés. Abban az esetben, ha az örökhagyó nem végrendelkezett, vagy a meglévő végrendeletet sikeresen megtámadta olyan, aki a végrendelet érvénytelensége esetén maga örökölne, úgy a törvényes öröklés rendje lép a végrendelet helyébe és az öröklés a szerint fog történni első körben a leszármazókkal és a házastárssal, illetőleg hiányukban a felmenőkkel. 

 

A végrendeleten külsőleg látszódnia kell annak, hogy az örökhagyó személyesen tette, továbbá, hogy halála esetére szólóan nyilatkozatot tartalmaz, mindezek nyújtanak alapot arra, hogy az adott dokumentum végrendeleti minőséggel rendelkezzen. Abban az esetben, ha ezen felételek hiányoznak már a végrendelet létezése sem lehetséges. A hagyatéki eljárásban ezen feltételek fennállása kötelező, így az eljáró hatóságnak vizsgálnia kell, ugyanis a végrendelet érvényességi és hatályossági kérdése csak ezt követően vethető föl.  

 

Irodánk által korábbiakban készített, illetőleg az általunk képviselt örökösök oldalán a különféle hagyatéki eljárásokban látott végrendeletek alapján összegyűjtöttük azokat a sarokpontokat, amelyekre elengedhetetlen odafigyelni egy végrendelet megírásakor. Azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy még ezen szabályok megtartása mellett is érdemes felvenni a kapcsolatot egy öröklési jogban járatos ügyvéddel annak érdekében, hogy a megfelelő formai megoldások mellett tartalmilag is teljes mértékben az örökhagyó akarata kerüljön leírásra azzal, hogy az adott is jogszabályok megtartásra kerülnek. 

 

A 8 tényezőt 4-4 részre lehet bontani annak érdekében, hogy mind formai, mind tartalmi szempontból a lehető legmegfelelőbb végrendelet elkészülése valósulhasson meg. 

 

Formai szempontok Tartalmi szempontok
  1. Külsőleg az örökhagyótól származó, örökhagyó aláírása 
  2. Keltezés, vagy idejének tétele kikövetkeztethető  
  3. Tanúk aláírása, amennyiben nem saját kézzel íródott 
  4. Oldalszámozás több oldalú végrendelet esetén 
  1. Tanúk részére történő juttatás 
  2. Kitagadás vagy kizárás kérdése 
  3. Kötelesrészi rendelkezés 
  4. Jó erkölcsbe ütköző, érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltételek 

 

Hogyan is lesz megfelelő formai szempontból egy végrendelet? 

 

Amikor megszületik annak a gondolata, hogy valaki nem a törvényes öröklés rendjére, hanem a saját akaratára kívánja bízni a vagyonát a jövőben, akkor elsőként azon érdemes elgondolkodni, hogy pontosan milyen vagyonelemek rendezése jöhet szóba. A saját kézzel írt végrendeletek esetében nagyobb számmal fordulhatnak elő olyan esetek, hogy esetlegesen nem tud róla senki, így a közjegyző felé a hagyatéki eljárás során nem kerül bejelentésre, vagy éppen, ha értesül is a létezéséről a közjegyző, akkor a formai elemek nem az érvényesség szabályainak felelnek meg, amely által pedig nem vehető figyelembe az adott végrendelet. Ilyen formai megfelelőség hiány merülhet fel az örökhagyó vagy a tanúk aláírása (ha nem saját kézzel írt végrendelet), vagy a folyamatos oldalszámozás, esetlegesen a keltezés feltüntetése kapcsán. 

 

Mindezekből kifolyólag érdemes tehát a végrendelet megírása kapcsán már csak formai szempontból is egy szakértő tanácsát kikérni, aki a formaiság mellett tartalmi kérdésekben is rendelkezésre tud állni, hiszen azok megfelelőségén is elbukhat a végrendelet az érvényesség tesztjén. Lényeges pont az is továbbá, hogy míg egyszerű, jogi szemmel átnézett végrendelet esetében a formai aggályosság esetén a közjegyző jogosult azt mondani a hagyatéki eljárásban, hogy a végrendelet mellőzése által a törvényes öröklés rendje szerint kerül átadásra a hagyaték. Azonban azt hangsúlyozzuk, hogy a tartalmi érvénytelenséget csak és kizárólag a bíróság jogosult kimondani ítéletében egy végrendelet érvénytelensége iránt indított bírósági peres eljárásban. 

 

Mi a teendő akkor, ha az örökhagyó még életében az akarata szerint kiválasztott emberre kívánja hagyni vagyonát? 

 

Irodánk számos olyan esetben folytatott már le konzultációt, ahol a későbbi örökhagyó még életében szerette volna az akaratának megfelelően rendezni a vagyonelemeinek öröklési rendjét. A végrendelet megtámadása és így a hozzátartozók közötti későbbi vitás helyzet melegágya lehet az, ha a végrendelet tartalmában olyan rendelkezést tartalmaz, amely esetlegesen a valóságnak nem megfelelő, vagy nem tükrözi az örökhagyó jogszabályoknak is megfelelő akaratát. 

 

Ilyen kérdéskör lehet az, hogy a végrendelkező az adott személyt, hozzátartozót ki kívánja tagadni, vagy pedig csupán kizárni szeretné az örökségből. Mindennek megfogalmazása és jogi következménye is teljes mértékben eltérő. Ugyanis kitagadás esetén a konkrét okot is meg kell fogalmazni és alátámasztani azt, amely indok lehet például az, ha az adott hozzátartozó kapcsolatot egyáltalán nem tart, valamilyen érdemi oknál fogva érdemtelen, a végrendelkező sérelmére bűncselekményt követett el, vagy a törvényes tartási kötelezettséget súlyosan megsértette. Ezekben az indokolt és megnevezett esetekben még kötelesrészi igénye sem lehet majd a hagyatéki eljárás során a kitagadott személynek, így tulajdonképp a teljes örökségből kitagadásra kerül. 

 

Ezzel szemben a kizárás lehet az adott személy említésének mellőzésével, vagyis a végrendeletben más örökös konkrét megnevezésével, vagy pedig kifejezetten, amikor konkrétan név szerint kizárásra kerül az adott hozzátartozó. Ilyen esetekben azonban nem a teljes örökségből valósul meg a kizárás, hanem kötelesrészi igényt támaszthat az adott személy. A kötelesrészi igény megfizetésére pedig a többi örökös köteles, amely pedig az adott örökrész egy harmad részét jelenti.

 

Összességében elmondható, hogy egy végrendelet megírása során számos formai és tartalmi tényezőre szükséges odafigyelni ahhoz, hogy amikor annak alkalmazására szükség van, akkor valóban a végrendelkező tényleges akarata tudjon megvalósulni, amelyhez pedig javasolt a pontos örökösnevezés és a vagyon meghatározása. A megfelelő végrendelet minden olyan kérdést felölel, amelyet a majdani örökhagyó szabályozni szeretne, azzal, hogy az öröklési jogi szabályok megtartva és a végrendelet érvénytelensége kiküszöbölésre kerül. 

 

Ügyvédi Irodánk abban tud segíteni, hogy az ügyfél érdekeit szem előtt tartva az akaratának megfelelő végrendeletet előkészítésében tanácsot ad és elkészíti azt, illetőleg igény esetén a Magyar Ügyvédi Kamara végrendeleti nyilvántartásába elhelyezi, így biztosítva a körültekintő jogi tanácsadást, amelyhez teljeskörű szolgáltatást nyújt a végrendelet tartalmának tárgyalásától, a megíráson keresztül egészen a nyilvántartásba vételi folyamat lezárultáig. 

 

Amennyiben úgy érzi, hogy az élete során felépített vagyont az akarata szerint az öröklési jogszabályoknak megfelelően kívánja majdani örököseire hagyni és e tárgyban jogi tanácsadásra lenne szüksége, úgy forduljon irodánkhoz bizalommal!

 

Szerzők:

dr. Szoboszlai Márti

 dr. Bajcsay Gergely

 

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen cikkben általánosan közöltek kizárólag informatív jellegűek, azok nem minősülnek ügyvédi tanácsadásnak. A fenti információk esetleges félreértelmezése vagy az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítások miatt felelősséget nem vállalunk. Amennyiben konkrét kérdése vagy jogi problémája merülne fel, úgy irodánkkal történt egyeztetést és az ügy teljeskörű feltárását követően áll módunkban egyedi tanácsadást biztosítani.

 

Bajcsay Ügyvédi Iroda

Projektmenedzsment szemléletű jogi szolgáltatásokat nyújtunk magyar, angol, német és spanyol nyelven Ügyfeleinknek, hogy elérjék az üzleti céljaikat. Munkánk során törekszünk az alapértékeinknek megfelelően értő figyelemmel, érthető, hatékony, gyors és hasznos megoldásokat kínálni.

Népszerű bejegyzések

Kapcsolat

Itt találsz minket

Elérhetőségek

Bécsi út 52. II/8.

Budapest

H-1036

E-mail:

office@bajcsaylegal.com

Telefonszám:

(0036) 1 817-0558