Az öt leggyakoribb kérdéskörön keresztül mutatjuk be azt, hogy miket kell tisztáznia annak a cégvezetőnek, aki egy uniós védjeggyel is támogatná a cége nemzetközi piacra lépését.
A fogyasztói társadalom felgyorsult világában a változásokkal lépést tartani nem egyszerű, ezért számos cégvezető számára okozhat fejtörést egy termék kidolgozása során az, hogy vajon az elgondolás és a hozzá kapcsolódó logó más fejében is megszületett-e már. Az egyediség és a megkülönböztethetőség az egyik elengedhetetlen fogalmak közé tartozik a védjegyek rendszerében, amelyre fontos felhívni a figyelmet az egyes termékek gyártási folyamatának és akár a branding megkezdése előtt. A vállalkozás fő profilját megteremtő termék és a hozzá kapcsolódó elnevezés vagy logó rendkívül meghatározó lehet nem csupán a hazai, de akár az Európai Unió piacán is, azonban ahhoz, hogy a meghatározott terméket biztonságban lehessen tudni, ajánlott védjegyoltalom alá helyezni a logót, ábrát, vagy esetlegesen az elnevezést. Fontos szempont még, hogy egy lajstromozott védjegy értéket képvisel, így az üzletünk, cégünk értékét tudjuk növelni azzal, hogy ha van lajstromozott védjegyünk.
A védjegybejelentés során választhatunk nemzeti, vagy uniós védjegyek közül, jelen cikkünk az európai védjegy eljárására fókuszál első sorban, azonban fontos kiemelni, hogy mind a nemzeti, mind pedig az uniós védjegy számos előnnyel és hátránnyal bír, amelyek közül szeretnénk néhányra felhívni a figyelmet. A nemzeti védjegy eljárási folyamatról egy külön cikkünkben foglalkozunk majd.
1. Mi a különbség a nemzeti és az uniós védjegy között?
A nemzeti védjegyeztetési eljárás során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyik az eljárás, amelynek során egy formanyomtatvány és díj megfizetésével Magyarország területén az adott embléma védjegyoltalom alatt fog állni, fontos azonban megjegyezni, hogy ezen védelem csupán hazánk területén áll fönn. Ezzel szemben az európai uniós védjegy eljárása az EUIPO előtt zajlik, amely védjegy típus lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel és egységes eljárással az Európai Unió összes tagállamának területére nézve védjegy oltalmat lehessen szerezni. A létrejött oltalom az összes tagállamban egységesen áll fönn, azt területi alapon megosztani nem lehet. Ha az uniós védjegy oltalma megszűnik, akkor ez valamennyi tagállam vonatkozásban is egységesen következik be.
2. Mi is a menete az eljárásnak?
Az uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás, valamint annak költségei lényegesen kedvezőbbek, mintha az oltalmat minden egyes tagállamban külön-külön kellene igényelni. Mindezek mellett pedig amennyiben a védjegy megújítására gondolunk, akkor is számottevően egyszerűbb és költséghatékonyabb választás az uniós védjegy, mivel ebben az esetben sem külön tagállamonként, hanem egy egységes eljárás keretében van lehetőség a megújításra. Véleményünk szerint amennyiben a forgalmazni kívánt termékek egész Európa területén szerepelni fognak a piacon, úgy érdemes a nemzeti helyett az uniós védjegy által nyújtotta védelmet igényelni. Az előnyei mellett elengedhetetlen beszélni az uniós védjegy hátrányairól is, amelyek szoros kapcsolatban állnak a védjegy lajstromozási kérelmet megelőző kutatási folyamatokkal. Abban az esetben, ha bármely feltétlen, abszolút kizáró ok állna fenn az egységes jelleg miatt az egész kérelem elutasításra kerülhet. Ilyen feltétlen, abszolút kizáró ok lehet többek között például az, ha a tervezett logó nem alkalmas a megkülönböztetésre, vagy ha nem teszi lehetővé, hogy egyértelműen és pontosan megjelölje az oltalom tárgyát. Ebben az esetben a védjegyoltalomból abszolút kizárásra kerül a logó vagy elnevezés, amely tehát magában a megjelölésben rejlő ok alapján kerülhet kizárásra a védjegyoltalom alól. A viszonylagos, relatív kizáró ok esetében pedig más személy már fennálló jogával, általában egy korábbi védjeggyel ütközik a tervezett védjegy.
A fenti kizáró okok felmerülése ellen szükséges a tervezett védjegy lajstromozási kérelmének beadását megelőzően az alapos védjegykutatás, amelyet rend szerint ügyfeleink folyamatos tájékoztatása mellett végzünk.
3. Mit is takar a védjegykutatás?
A védjegykutatás első lépése az, hogy felmérjük, milyen a tervezett ábrához vagy szóvédjegyhez hasonló védjegyek kerültek már korábban lajstromozásra, amelyhez segítséget nyújt az alábbi linken elérhető TMview oldala: https://www.tmdn.org/tmview/#/tmview. A TMview segítségével a szóvédjegy és a tervezett ábrás védjegy is beilleszthető a keresőbe, amely által látható lehet, hogy a korábbiak folyamán került-e már bejelentésre a tervezettre hasonlító védjegy. Amennyiben a keresés folyamán hasonlóságra bukkanunk, akkor sem kell feltétlenül újra tervezni a már kigondolt ötletet, ugyanis számos esetben jártunk már úgy el, hogy a már bejegyzett védjegy jogosultját megkerestük annak érdekében, hogy írásbeli hozzájárulását kérjük a tervezett védjegy bejelentéséhez, amely által pedig az EUIPO előtti bejelentés során nem ütközik a védjegyoltalom megszerzése akadályba ezen a téren. Ezen írásbeli hozzájárulás esetén fontos megjegyezni azonban, hogy a védjegyjogosult adhatja ingyenesen, de ellenérték fejében is hozzájárulását a védjegybejelentéshez, ezt mindig az adott tárgyalási folyamat során érdemes tisztázni. Az írásbeli hozzájárulás kérelemhez történő csatolása hiányában azonban nagy pénzbeli kockázatot rejthet a védjegy lajstromozási kérelem beadása.
4. Na de milyen eljárási díjakkal kell számolni?
Az EUIPO előtti eljárás egy összegű díja 850 euro, további áruosztály esetén 50 euró, három vagy több áruosztálynál pedig már további 150 euró, amelyet a kérelem beadásakor kell megfizetni és ha az eljárás végül nem a lajstromozással zárul, akkor ezen összeg nem igényelhető vissza. A hasonló korábbi védjegy jogosultja, amennyiben hozzájárulás iránt nem került megkeresésre, úgy a lajstromozási eljárás során joga van az úgy nevezett felszólaláshoz, amely pedig uniós védjegy esetében azt jelenti, hogy az összes tagállamra vonatkozó egységesség megtörik, és minden egyes tagállamban egyenként lesz szükséges bejelenteni, amely magasabb eljárási és ügyvédi költségeket is vonhat maga után.
5. Vajon bármilyen szolgáltatási vagy termékkörben levédethetek bármit?
A védjegykutatás mellett párhuzamosan szükséges folytatni az ábrához vagy elnevezéshez kapcsolódó termék áruosztályának meghatározását, amelyet a nizzai áruosztálykereső (https://classifications.sztnh.gov.hu/nice/) segítségével mérünk fel és ügyfeleinkkel egyeztetve határozzuk meg a kapcsolódó egy vagy akár több áruosztályt.
Összességében elmondható, hogy egy ötlet megszületését követően a védjegy megszerzése iránti eljárás alatt három fontos lépést érdemes követni:
- Alapos védjegykutatás és előfelmérés
- Hasonlóság esetén írásbeli hozzájárulás kérése
- Áruosztályok pontos meghatározása
Ügyvédi Irodánk abban tud segíteni, hogy a védjegylajstromozási eljárást megelőzően, az alatt, illetőleg azt követően is körültekintően fordít figyelmet a védjegyeztetési folyamatra, amelyhez teljeskörű jogi tanácsadást nyújt a védjegykutatástól, egészen a védjegy megújításáig tartó folyamat során.
Amennyiben úgy érzi, hogy az elgondolt termék és a hozzá kapcsolódó logó esetében jogi tanácsadásra lenne szüksége, forduljon irodánkhoz bizalommal!
Szerzők:
dr. Szoboszlai Márta
dr. Bajcsay Gergely
Felhívjuk figyelmét, hogy jelen cikkben általánosan közöltek kizárólag informatív jellegűek, azok nem minősülnek ügyvédi tanácsadásnak. A fenti információk esetleges félreértelmezése vagy az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítások miatt felelősséget nem vállalunk. Amennyiben konkrét kérdése vagy jogi problémája merülne fel, úgy irodánkkal történt egyeztetést és az ügy teljeskörű feltárását követően áll módunkban egyedi tanácsadást biztosítani.
