Habár a munkaügyi perek többségét azok a perek teszik ki, amelyeket a munkavállalók indítanak volt munkahelyük ellen munkaviszonyuk jogellenes megszüntetése miatt, valójában a jogszerű felmondás nemcsak a cégek, hanem a munkavállalók részéről is követelmény. Éppen ezért, ha arra készül, hogy felmondjon, mielőtt megtenné a nagy lépést, fontos, hogy tisztában legyen azzal, milyen jogi következményekkel jár, ha ön szünteti meg munkaviszonyát.
Jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekre akár munkavállalóként, akár munkáltatóként érdemes odafigyelnie, ha a munkavállaló szünteti meg a felek között fennálló jogviszonyt.
Hogyan mondjak fel munkavállalóként?
Legelőször is azt kell tudni, hogy a munkaviszonynak két alaptípusát ismerjük, és a kettőre valamelyest eltérő szabályok vonatkoznak felmondásnál:
- határozatlan időre szóló munkaviszony
- határozott idejű munkaviszony
Az előbbi esetén egyszerűbb a helyzet: a munkavállaló a határozatlan időre szóló munkaviszonyát felmondással bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti – ellentétben a munkáltatóval, aki határozatlan idejű munkaviszonynál is köteles indokolni a felmondást. Ám a munkavállalóra határozatlan idejű munkaviszony felmondása esetén is vonatkozik a Munka törvénykönyvének (Mt.) az a kitétele, hogy írásban kell nyilatkozatot tennie a felmondásról (a köznyelvben ezt úgy is szokták emlegetni, hogy „felmondó levél” vagy „felmondási nyilatkozat”). Ha a munkavállaló nem foglalja írásba a felmondást, az jogellenesnek számít! (Ennek következményeiről részletesebben lásd a cikk végén.)
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy ha a munkavállaló mondja fel határozatlan idejű munkaviszonyát, akkor nem jár számára végkielégítés, elesik ettől a juttatástól.
Kerülje el a konfliktust munkaadójával, járjon el jogszerűen felmondáskor!
Határozott idejű munkaviszony felmondásakor nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló is köteles indokolni a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát (ugyanígy írásban). Munkaviszonyát a munkavállaló csak olyan indokból szüntetheti meg, amely lehetetlenné tenné annak fenntartását, vagy amely a munkavállaló körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Az is fontos, hogy ezeknek az eseteknek bizonyíthatóknak kell lenniük. Amennyiben a bizonyítás nehézkesnek mutatkozik, úgy két lehetőség áll a munkavállaló rendelkezésére:
- A munkavállaló egyeztetést kezdeményez a munkavállalóval, annak reményében, hogy végül közös megegyezéssel szüntethetik meg a munkaviszonyt.
- A munkavállaló megvárja a munkaszerződésben szereplő „határozott idő” leteltét, amikor egyébként is megszűnik a munkaviszonya.
Közös megegyezés
Ha munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel történik, az azt jelenti, hogy a munkavállaló és a munkáltató egyaránt egyetért abban, hogy megszüntetik a munkaviszonyt, és maguk állapodnak meg ennek feltételeiről. Ennek az a gyakorlati következménye, hogy amennyiben aláírnak egy nyilatkozatot arról, hogy közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, akkor egymás felé többé nincsen kötelezettségük azon túlmenően, ami a nyilatkozatban szerepel.
Határozott idejű szerződésnél azért előnyös a munkavállaló számára ez a megoldás, mert attól kezdve, hogy ezt a nyilatkozatot aláírták, és ő eleget tett a benne foglalt kötelezettségeinek (amennyiben rögzítettek kötelezettségeket; például hogy dolgozik-e még a cégnél valamennyi ideig, vagy hogy hogyan és kinek adja át a feladatait), szabadon távozhat – és elvállalhat például egy sokkal jobb munkát! (Határozatlan idejű szerződésnél, amennyiben a munkáltató kezdeményezi, hogy a felmondás közös megegyezéssel történjen, fontos, hogy a munkavállaló alaposan elolvassa, hogy mi áll a nyilatkozatban, amit aláír, mert akár a végkielégítéstől is eleshet! A végkielégítéssel kapcsolatos jogi helyzetekről következő cikkünkben írunk.)
Mi történik a felmondás után?
Miután a munkavállaló beadta a felmondási nyilatkozatát, megkezdődik a felmondási idő, amely alatt a munkaviszony még változatlanul fennáll a felek között, és amely alatt a munkavállalót ugyanúgy munkavégzési kötelezettség terheli, mint mielőtt felmondott. A munkaviszony a felmondási idő leteltével szűnik csak meg, amelyet követően a munkavállalónak munkakörét a megfelelő rendben át is kell adnia a munkáltatónak.
A felmondási egy jogi esemény, fontos tudni mik a lehetőségei, ha szeretné megszüntetni munkaviszonyát
Meddig tart a felmondási idő?
A munkavállalók körében gyakori tévhit, hogy ha a munkavállaló mond fel, akkor a munkáltató köteles legalább részben mentesíteni őt a felmondási idő alatt történő munkavégzési kötelezettség alól. Ám ez nem így van: ha a munkavállaló az, aki felmond, érdemes azzal számolnia, hogy akár a felmondási idő utolsó napjáig dolgoznia kell a cégnél, és csak utána léphet tovább egy másik helyre. Természetesen ettől a felek megállapodása eltérhet, de a munkáltató nem köteles felmenteni a munkavégzés alól a munkavállalót, ha a munkaerejére még a felmondási idő utolsó napjáig szüksége van. Erre az időszakra a munkavállalót természetesen munkabér illeti meg.
A felmondási idő az Mt. alapján főszabály szerint harminc nap, ettől ugyanakkor kollektív szerződés vagy a felek megállapodása eltérhet, így már a munkaszerződés aláírásakor érdemes azon eshetőséget is figyelembe venni, illetve a munkaszerződés arra vonatkozó részét figyelmesen elolvasni, hogy milyen kötelezettségeink keletkezhetnek hosszabb felmondási idő meghatározása esetén. Szerencsére a jogszabályok korlátot szabnak annak, hogy mennyi felmondási időt köthet ki a munkaszerződésben a munkáltató: maximuma hat hónapot.
A pénztárcája bánhatja, ha nem jogszerűen jár el
Tipikus példája annak, hogy a munkavállaló jogellenesen szünteti meg munkaviszonyát, az az eset, amikor a munkavállaló a felmondási ideje alatt az utolsó 1-2 napot nem kívánja már munkavégzéssel tölteni. Például nem megy be a céghez, vagy nem látja el a feladatait. Hiába tett korábban írásban felmondási nyilatkozatot – jogszerűen eljárva –, ha nem megfelelően dolgozza le felmondási idejét, jogellenes lesz a munkaviszony megszüntetése.
Abban az esetben, ha a munkavállaló idő előtti távozása során a munkakörét sem az előírt rendben adta át, szintén a jogellenes munkaviszony-megszüntetés esete forog fenn.
Mi ezzel a baj, mi történhet ilyenkor? Nem kevés a tét: ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, akkor köteles az irányadó teljes felmondási idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltatójának (úgy, mintha ott sem lett volna a munkahelyén). Nem számít, hogy a munkavállaló csak az utolsó napján nem végzett munkát, és szegte meg kötelezettségeit.
A munkáltató ezen igényét ráadásul attól függetlenül érvényesítheti, hogy érte-e egyébként kár emiatt, vagy sem. Ha viszont a munkavállaló e magatartásával még kárt is okozott a munkáltatójának, úgy a munkáltató jogosult az irányadó felmondási időre járó távolléti díjon felül további kárigényét is érvényesíteni a munkavállalóval szemben. Ha tehát a munkavállaló jogellenesen jár el, azt a pénztárcája nagyon megbánhatja!
Az egyértelműség kedvéért a felmondás után a munkáltatónak érdemes a munkavállalót levélben tájékoztatnia arról, hogy felmondási idejét köteles letölteni, a munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és amennyiben e kötelezettségeknek nem tesz eleget, úgy annak milyen jogkövetkezményei lehetnek.
Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az ügyvéd hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást a honlapot üzemeltető ügyvéd kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.
