A vállalkozás indítás első lépései között szerepel annak rögzítése, hogy milyen üzleti együttműködésekre törekszünk. A tudatos vállalkozásindítás részét képezi az, hogy egyértelmű feltételeket kialakító szerződésekkel adjunk keretet az üzleti tevékenységünknek. Ezzel jelentősen csökkentjük a későbbi jogviták lehetőségét, biztosíthatjuk a gördülékeny üzletmenetet, az energiáinkat pedig a vállalkozásfejlesztésre összpontosíthatjuk. Legelőször e szerződések közül áttekintjük a vállalkozási szerződést.
Mire való a vállalkozási szerződés?
Vállalkozási szerződést olyan esetekben kell készíteni, amikor a vállalkozásunk valamely dolog tervezésével, elkészítésével, átalakításával, üzembe helyezésével, megjavításával foglalkozik. Vállalkozóként a szerződés keretei között kötelezettséget vállalunk a fentebb felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzésére, a megrendelő pedig ezért cserébe köteles a díj megfizetésére.
Fontos, hogy a vállalkozói tevékenységünknek legyen valamilyen eredménye – ha ez az eredmény megvalósult, akkor teljesítettnek tekinthető a szerződés, a megrendelő pedig köteles fizetni. A szerződésben a megvalósult eredményt nevezzük műnek.
Hogy a jogi nyelv és a szerződések labirintusában egyszerűbb legyen kiigazodni, az alábbiakban szerepel egy vállalkozási szerződés minta. Természetesen minden szerződést a vállalkozás egyedi sajátosságaihoz kell igazítani, így az alábbi rész elsősorban betekintést kíván nyújtani abba, hogy mely területeket kell érintenie a tényleges szerződésnek.
__________________________________________________________________________
Vállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
I. A tevékenység megszervezése
A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.
Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni.
A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
II. A tevékenység végzésének helye
Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli.
III. A megrendelő ellenőrzési joga
A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti.
A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.
IV. A munkavégzés során felmerülő többletmunka és pótmunka
Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.
A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).
Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes.
V. Átadás-átvétel
A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.
Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.
Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be.
Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.
VI. Elállás, felmondás
A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.
A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
_____________________________________________________________
Az alábbi szerződések tekinthetők még vállalkozási típusú szerződésnek:
- tervezési szerződés
- kivitelezési szerződés
- utazási szerződés
- fuvarozási szerződés
Ahogy írtuk, a fentiekben olvasható vállalkozási szerződés minta elsősorban orientáló jellegű, és ahhoz, hogy a szerződést a vállalkozás egyéni sajátosságaihoz szabjuk, mindenképpen érdemes jogi szakértő segítségét igénybe venni.
Elkövetkező cikkeinkben az alábbi szerződéstípusokra fogunk még kitérni, ezért érdemes lesz figyelemmel kísérni a https://bajcsaylegal.com/ oldalt:
- megbízási szerződés
- forgalmazási szerződés
- jogbérleti szerződés
- adásvételi szerződés
Amennyiben webshopot indítana, ehhez alábbi két cikkünkben minden fontos információt megtalál:
https://bajcsaylegal.com/fontos-feladat-webshop-inditasakor-aszf-keszites/
https://bajcsaylegal.com/minden-webshophoz-legyen-adatvedelmi-szabalyzat/
Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az ügyvéd hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást a honlapot üzemeltető ügyvéd kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.
A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.