A legsikeresebb youtuberek és influencerek manapság több millió feliratkozóval rendelkeznek. A fiatal generációk körében egyre többen vélik úgy, hogy a sikerhez vezető út a tartalomgyártás és minél több ember elérése ezekkel a tartalmakkal. Ám arra is akad példa, hogy a feltöltésre kerülő Youtube- vagy podcast-videó más szerzők alkotásának felhasználásával készül – aminek nyomán az eredeti szerzők bizony felléphetnek érdekeik megvédéséért.
Az alábbiakban áttekintjük, milyen törvényi rendelkezések vonatkoznak a tartalomgyártásra – hogy még véletlenül se legyen olyan véleményvezér, aki óvatlanságból darázsfészekbe nyúl, vagyis megsérti a szerzői jogot.
Mi számít szerzői jogi jogsértésnek? Mikor kerülhetünk bajba szerzői jogi jogsértésért?
Felhasználási engedély és a jogdíj
Kiindulópontként rögzítsük, hogy a szerzői jogi törvény védelemben részesíti az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Ez a védelem azon a tényen alapul, hogy az alkotás eredeti, egyéni jellegű – nem pedig azon, hogy van-e esztétikai értéke, illetve milyen minőségű, színvonalú munka. Ebből következően még egy telefonnal felvett vicces videó készítője is gyakorolhatja az alkotásához fűződő szerzői jogait, ha azt az engedélye nélkül használják fel!
A szerzői jogi védelem magában foglalja, hogy saját művének felhasználására kizárólag maga a szerző jogosult engedélyt adni, amiért cserébe fő szabály szerint szerzői jogdíjra válik jogosulttá – ez a szerzőt megillető legjelentősebb vagyoni jogi jogosultság. A szerző (illetve örökösei, jogutódai) ezen jogosultsága azonban nem korlátok nélküli – a szerző halálát követő 70 év elteltével az alkotásai közkinccsé válnak, és ezáltal megszűnik fölöttük a szerzői jogi védelem.
A szerzői jogi törvény elérhető itt: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.370105
Szabad más műveket is felhasználni, csak tudni kell a módját
Bejegyzésünk témája szempontjából jelentősebb a szerzői jog másik korlátja, az ún. szabad felhasználás joga. A szabad felhasználás alapesete szerint ugyanis a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével idézhető. Ha például egy Youtube-videó készítője más videókból inspirálódik, ám videójában egyértelműen jelzi, milyen forrásokból merített, akkor eleget tesz a szerzői jogi előírásoknak.
A szabad felhasználás – vagyis ha valaki forrásmegjelöléssel idéz az eredeti műből – mind a felhasználási engedély kérése, mind a jogdíj megfizetése alól mentességet biztosít, amennyiben megfelel három alapvető törvényi kritériumnak (és vita esetén a felhasználónak kell bizonyítania, hogy megfelelt ezeknek). A három kritérium:
- kizárólag már nyilvánosságra hozott művek idézhetők;
- nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit;
- a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni, tehát a felhasználásnak célhoz kötöttnek kell lennie.
A legfontosabb, hogy az idézés akkor minősül idézésnek, ha az valamilyen önálló műalkotással párosul (amelyben az eredeti részletet idézték). Ugyanakkor ha valaki saját maga nem tesz hozzá egyéni alkotótevékenységet az új produktumhoz, akkor az eredeti mű felhasználása – akár egy részletét használták fel, akár teljes egészében – jogsértőnek minősülhet, hiába jelöli meg valaki a forrást és a szerzőt. Ez utóbbi esetben nem jön létre új, egyedi szellemi alkotás.
Mennyit idézhetünk?
Azt illetően, hogy milyen terjedelmű idézés elfogadható, a szerzői jogi törvényben hiába keresnénk tételes felsorolást – a törvény csak annyit rögzít, az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelem elfogadható. Érdemes szem előtt tartanunk, hogy az idézés célja semmiképp sem irányulhat az idézett mű szolgai ismétlésére. Ha valaki a saját alkotásához túlzott mértékben felhasznál egy másik művet, azzal nem fog tudni eleget tenni a szerzői művekkel szemben megkövetelt eredetiség kritériumának – vagyis jogosan mondják rá: „idegen tollakkal ékeskedik”.
A törvény a szerzők becsületére is kitér
Tekintettel arra, hogy az idézés révén az eredeti alkotásnak egy meghatározott részletét használhatjuk fel jogszerű keretek között, a törvény kitér arra is, hogy a felhasználás során jogellenes az alkotás minden olyan jellegű megváltoztatása vagy megcsonkítása, amely a szerző becsületét vagy jó hírnevét sérti.
Tilos tehát az eredeti videó részleteit oly módon kiemelni és összevágni, ami becsületsértő az eredeti mű alkotójára nézve! Még paródiafelvételek készítése során is alapvető elvárás, hogy tisztességes keretek között megtartsuk az eredeti kontextust, és ne értelmezzük félre szándékosan az eredeti videót.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet szabályszerűen terméket reklámozni ITT írtunk.
További hasznos információk a videóban:
Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az ügyvéd hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást a honlapot üzemeltető ügyvéd kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.
A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.
