Egyre többen törekednek arra – különösen a fiatal generációk tagjai közül –, hogy nagy követőtábort gyűjtve véleményvezérekké, ún. influencerekké váljanak. Az influencerek számos forrásból tehetnek szert bevételre – például saját terméket, szolgáltatást dobhatnak piacra, népszerűségükre építve keresett előadóvá válhatnak stb. –, ám sok influencer számára fontos bevételi forrást jelent a reklám.
Jó pár véleményvezér él a lehetőséggel, hogy egy-egy nagy márka arcává, nagykövetévé váljon a közösségi médiában vagy más platformokon. Ez esetben pedig olyan videókat, anyagokat tesz közzé, amelyekkel követőit az adott márka, termék megvásárlására, használatára ösztönzi.
Az influencer mesterség igen összetett, a kommunikációs készségeken és az énmárka-építés csínján-bínján kívül érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a termékmegjelenítés és reklámozás milyen módokon valósítható meg, hogy ne kelljen utólag bírságra költeni az így szerzett jövedelem nagy részét. Volt már arra példa ugyanis, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felügyeleti eljárást indított influencerek ellen, és versenyfelügyeleti bírságot is kiszabott.
Már a legelején szólni kell, hogy ez reklám
A GVH ajánlása az, hogy az influencernek egyértelművé kell tennie követői felé, hogy közte és a népszerűsített termék forgalmazója, gyártója között gazdasági kapcsolat áll fenn – vagyis nem puszta lelkesedésből népszerűsíti a terméket, és a terméket népszerűsítő YouTube-videó, blogbejegyzés, Facebook-poszt vagy bármilyen tartalom nem személyes véleményét tartalmazza, hanem „gazdasági érdek” áll mögötte. Nem csak pénzbeli ellentételezés esetén kell feltüntetni, hogy az adott poszt a reklám jellegű, hanem bármilyen más ellentételezés esetén is, például ha az influencer valamilyen terméket kapott vagy szolgáltatásban részesült a vállalattól a reklámért cserébe.
A szerzői joggal kapcsolatos tudnivalókról korábban ITT írtunk.
A GVH ajánlása az alábbi linken érhető el:
https://www.gvh.hu/data/cms1037278/aktualis_hirek_gvh_megfeleles_velemenyvezer_2017_11_20.pdf
Ezt a tartalomgyártó úgy teheti meg, hogy az ilyen jellegű tartalmaiban alkalmazza a „Reklám”, „Hirdetés”, „Szponzorált tartalom”, „Támogatta…” megjelöléseket.
Az Instagramon, ahova elsősorban képek kerülnek fel, és nem hosszabb szövegek, fontos, hogy a képekhez kapcsolódóan a fenti kifejezéseket hashtagként, # jel alkalmazásával kiírja, és/vagy megjeleníti az őt szponzoráló cég logóját, márkanevét.
Facebookon rövid tartalmak esetén szintén szükséges ez a módszer. Mind az Instagram, mind a Facebook esetében fontos, hogy a szponzorált jellegre utaló hashtagek az első helyen legyenek feltüntetve a hashtagek sorában!
Azokon a felületeken, ahol elsőre csak a tartalom elejét látja a közönség, például a „Tovább” gomb megnyomása után – ilyenek lehetnek a hosszabb Facebook-posztok és a blogbejegyzések –, követelmény, hogy a fogyasztók a tartalom legelején, még a „Tovább” gomb előtt értesüljenek arról, hogy itt reklámról van szó!
Mit szabad és mit nem a reklámokban, hogy jogilag ne támadhassanak meg?
A szponzorált tartalom további szabályai
Ugyanakkor még nem elégséges mindez a megfeleléshez. Fontos szempont az is, hogy a megkülönböztetés a fogyasztók számára jól észlelhetően és hangsúlyosan, a továbbkattintási lehetőséget megelőzően történjen, és azonosítható legyen a reklámozó vállalkozás.
Másfelől a szóbeli megállapodások esetén is terheli a vállalkozásokat annak bizonyítása, hogy a GVH iránymutatása szerint jártak-e el. Azaz amennyiben a hirdető leszerződik egy véleményvezérrel terméke népszerűsítése céljából, saját védelme érdekében érdemes írásbeli szerződéssel vagy tájékoztatással egyértelműen rögzítenie, hogy milyen reklámozási gyakorlatot vár el a véleményvezértől a vonatkozó jogszabályok és a GVH iránymutatása alapján.
A 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha egy véleményvezér közösségi oldalán egy terméket népszerűsít és a posztból nem derül ki egyértelműen, hogy ezért ellenszolgáltatást kapott (például: #reklám, #hirdetés megjelölések használata útján). Ezek elmulasztása esetén szerkesztői tartalomnak álcázott reklám valósul meg, amiért a GVH bírságot szabhat ki. Ennek mértéke súlyos esetben elérheti akár a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékát.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szövege az itt található linken érhető el:
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=117819.338491
Természetesen esetenként – termékenként, tartalmanként és véleményvezérenként – eltérő lehet, hogy mi a legjobb módja a szponzorált tartalmak megjelölésének. Jogi konzultáció igénybevétele segíthet eloszlatni a tévedéseket, és kialakítani a jogi követelményeknek is megfelelő stratégiát, hogy a reklámozás valóban profitábilis tevékenysége legyen az influencernek, ne pedig bírságokat vonjon maga után.
Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az ügyvéd hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást a honlapot üzemeltető ügyvéd kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.
