Manapság a kisvállalkozások korát éljük. Az adózási környezet kedvez annak, hogy egyéni vállalkozóként dolgozzunk és valamilyen szolgáltatást értékesítsünk.
Van, aki masszőrként kezd dolgozni, mások IT-szakemberként külső munkatársak cégek számára, és vannak, akik kézműves élelmiszereket készítenek és árulnak. Minden vállalkozónak rendelkeznie kell székhellyel, és adja magát, hogy az állandó lakcíme legyen egyben a vállalkozása székhelye is.
De mi a helyzet a CSOK-kal épült vagy vásárolt ingatlanokkal, amelyek elvben otthonteremtésre szolgálnak, és nem gazdasági tevékenységre? Összeegyeztethető-e a CSOK és az egyéni vállalkozás, azaz lehet-e a CSOK-ot olyan ingatlanra fordítani, ami egy vállalkozás székhelye (is) lesz? Az alábbiakban ennek járunk utána.
Gazdasági tevékenység CSOK-kal épült vagy vásárolt ingatlan esetében
Ez a kérdés sokakat érint, és igen gyakorlati probléma. Ugyanis a CSOK-ot sok esetben a sokgyerekes családok veszik igénybe, ahol az egyik vagy mindkét szülő erőforrásait jelentősen igénybe veszi a gyerekek nevelése. Így körükben nagy igény van a rugalmas munkaidővel járó pénzkereseti lehetőségekre – például az édesanya a ház egyik helyiségében működteti műkörömszalonját, vagy őstermelőként dolgozik, kézműves élelmiszereket készít.
Az édesapa pedig adott esetben home office-ban dolgozik és webfejlesztő vállalkozását viszi. Mivel lehet, hogy az életükbe nem férne bele egy klasszikus, „bejárós” nyolcórás munkaviszony, létfontosságú, hogy ingatlanukban működtethessék vállalkozásukat, és ezzel ne sértsék meg a lakáscéltól eltérő felhasználás tilalmát.
Ez az igény különösen egyéni vállalkozóknál jön elő, akiknek nincs külön telephelyük, tehát az egyetlen cím, ami az egyéni vállalkozás székhelye lehet, a CSOK-kal épült vagy vásárolt ingatlan.
Mi a teendő, ha telephelyként használnám a CSOK-ra vásárolt vagy épült ingatlanom?
Ehhez arra van szükség, hogy az igénylők a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmük benyújtásakor nyilatkozatot tegyenek, és a vásárolt vagy épített ingatlant bejelentsék az egyéni vállalkozói tevékenység – vagy adott esetben a többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság – székhelyeként.
Ha az egyéni vállalkozó vagy cégtulajdonos már bejelentette az ingatlant székhelynek (így azt gazdasági tevékenység céljára is használják), ám családjával nem szeretne lemondani a CSOK összegéről (ami lakáscélú ingatlanra jár), az alábbit kell tenni:
2019. 12. 31-ig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával kell nyilatkozni a hitelintézetnek arról, hogy a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejelentette. Ez a hitelt a folyósító banknál tett személyes látogatással, egy lépésben elintézhető, és nem igényel további hivatalba járást.
Ugyanakkor ha a szóban forgó vállalkozás EU-s támogatásokban érintett, a helyzet ennél valamivel bonyolultabb. Ha ilyen eset áll fenn, a bonyolult jogszabályi környezet miatt érdemes lehet ügyvéddel konzultálni arról, hogy a CSOK-kal vásárolt ingatlan lehet-e a vállalkozói tevékenység székhelye!
Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az ügyvéd hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást a honlapot üzemeltető ügyvéd kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.